Továbbra is bizonytalanság övezi annak kérdéskörét, mikor és miként folytatódhat az idei iskolai tanév, viszont egy bizonyos: mindenki a lezárást támogatja, befagyasztásról továbbra sincs szó. A kérdés megoldása érdekében április 22-én, szerdán Monica Anisie tanügyminiszter újabb videokonferenciát hívott össze, hogy kikérje a megyei tanfelügyelőségek véleményét arról, számukra, melyek lennének a legkézenfekvőbb lehetőségek. A konferencia során számos lehetőség és lehetséges forgatókönyv merült fel, a legtöbb szerint a legsürgősebb a 8. és 12. osztályosok lezárása és vizsgáztatása lenne, de értelemszerűen minden osztálynak be kell fejeznie a tanévet.
A gyűlésen a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség munkatársai is állást foglaltak, illetve véleményt formáltak, erről Kallós Zoltán helyettes főtanfelügyelő tájékoztatta szerkesztőségünket. Elmondta, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség munkatársai a minisztérium álláspontját támogatva úgy gondolják, a tanévet mindenféleképpen le kell zárni, és a 8. osztályosok képességfelmérő, illetve a 12. osztályosok érettségi vizsgáit meg kell tartani. Ezek esetében már megjelent egy szűkített tanterv is, melyhez igazodniuk kell a vizsgatéteteknek is.
„Továbbá azt is felvetettük, hogy az óvoda, az előkészítő és az első osztály a tanév hátralevő részében már csak egy opcionális lehetőség legyen, és csak azok vigyék iskolába, óvodába az ilyen korú gyermekeiket, akik feltétlenül ragaszkodnak hozzá, vagy nem lenne kire hagyják azokat még abban a pár hétben. Meglátásunk szerint most a 8. és 12. osztályokat kellene kiemeltképpen kezelni, számukra, úgy gondoljuk, szükség lenne egy 2-3 hetes időszakra, hogy a féléviket megírják, illetve a tanárok lezárhassák őket. Ennek a periódusnak egy vizsgafelkészítő jellege is lenne” – fogalmazott Kallós, aki elmondta azt is, hogy miután a 8. és 12. osztályosok túl vannak mindenen, a többi osztályt is be lehetne hívni 2 hétre, szintén a félévi dolgozatok és a lezárás lebonyolítása érdekében.
„Továbbá javasoltuk azt is, ha újra beindul az iskolai oktatás, maximálisan 15 fős csoportokkal dolgozzanak a tanárok, így minden tanulónak külön padja lenne, egymástól távolságot tartva. Javaslatot tettünk ugyanakkor a 8. osztályosok képességfelmérő vizsgáival kapcsolatban is: mégpedig azt, hogy azokban az iskolákban, ahol van legalább 20 nyolcadikos, vizsgaközpontot hozhassunk létre. Ez azért volna fontos, mert így elkerülhetővé válna a zsúfolt vizsgaközpontok létrehozása. Tavaly ugye 20 ilyen központ volt a megyében, helyszínenként 150-250 diákkal. Ezt idén jó lenne elkerülni” – mutatott rá a helyettes főtanfelügyelő.
Kallós meglátása szerint az online oktatás ebben a formában hosszú távon nem fog eredményhez vezetni, most is csak kényszermegoldásként lehet erre tekinteni. Sok helyen nem hogy a diákok, de még a tanárok sem rendelkeznek megfelelő technikai háttérrel, illetve nincs ennek egy olyan egységes módszertana sem, amelyet alkalmazva egyformán jól működne mindenütt ez a tevékenység. Éppen ezért a nyári időszakot arra kellene használni, hogy kormánypénzből felszereljék számítógépekkel és táblagépekkel az iskolákat, mert egyfelől nem lehet elvárni, hogy a szülő biztosítsa ezeket a kellékeket a gyermek számára, másfelől nem tudhatjuk, hogy a jövő tanév hagyományos módon fog lezajlani, vagy újra szükség lesz az online módszerek alkalmazására.
Kallós végül elmondta azt is, hogy úgy gondolja, a korlátozások enyhítésével semmiképpen nem kellene azonnal visszaengedni minden gyermeket az iskolába. „A járvány terjedésének szempontjából úgy vélem, ez nem lenne egy okos döntés. Főleg ha figyelembe vesszük azt, hogy a diákok folyamatosan „egymás nyakában” csüngenek. Kár lenne semmibe venni mindazt, amit sikerült elérni azzal, hogy még csírájában, amikor 20-30 fertőzött eset volt az országban, sikerült megakadályoznunk az iskolák bezárásával a diákok megfertőzését. Nem lenne szabad még véletlenül sem újraindítani egy olyan folyamatot, ami már lelassult” – tette hozzá a helyettes főtanfelügyelő.